„Fűts okosan!" a tisztább levegőért | Abaligeten is...

2019.11.22

Ma már a helytelen lakossági tüzelés jelenti a legnagyobb terhelést a légszennyezésben. A nem megfelelő tüzelőanyag ugyanis jelentős mennyiségű kisméretű részecske-kibocsátással jár, ami egészségügyi szempontból a legveszélyesebb. 

A fűtési szezon kezdetével egyértelműen kimutatható a levegőminőség romlása, különösen azokon a területeken, ahol a lakosság gyakran fát vagy szenet, esetenként hulladékot használ fűtésre. A rossz minőségű és veszélyes anyagok, a helytelen tüzeléstechnika és a nem megfelelően kialakított tüzelőberendezés használatának oka legtöbbször az alapvető - olykor életmentő - ismeretek hiánya. Sokan még mindig nem tudják pontosan, mire kell odafigyelni a tüzelővásárlás során, hogyan kell a tüzelőanyagot tárolni, vagy hogy mivel, hogyan és mikor lehet biztonságosan, hatékonyan fűteni.

A világon évente több mint 3 millió ember, Európában megközelítőleg 600 ezer,

Magyarországon pedig 6-8 ezer ember érintett a légszennyezés következtében kialakult betegségekben 

és az ezekből következő korai elhalálozásban. A Föld lakóinak 92 százaléka él az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által ajánlott PM10 légszennyezettségi érték feletti mértékben szennyezett területeken. Becslések szerint a halálesetek 6-10 százaléka megelőzhető, késleltethető lenne a levegőminőség jelentős javulásával.

Ne fűtsünk hulladékkal!  

Ennek során ugyanis mérgező, rákkeltő anyagok kerülnek a levegőbe, veszélyeztetve ezáltal saját, gyermekeink, valamint a lakókörnyezetünkben élők egészségét. Általában véve a kezeletlen fa és a papír kivételével tilos a háztartási tüzelőberendezésekben minden hulladék elégetése, beleértve például az alábbiakat is:

  • úgynevezett kezelt, tehát festett, lakkozott fa,
  • rétegelt lemez, forgácslap, bútorlap,
  • építési fahulladék,
  • színes, fényes papírhulladék,
  • petpalack, műanyag hulladék,
  • használt autógumi, használt ruha, rongy,
  • fáradt olaj, üzemanyag.

Súlyos egészségügyi veszélyek

A szállópor felületére olyan mérgező anyagok tapadnak, amelyek a tüdőbe - vagy a kisebb méretű részecskék a vérbe is - bejutva káros, adott esetben visszafordíthatatlan egészségügyi hatásokat eredményeznek. A kisméretű szállóporral szennyezett levegő rövid ideig belélegzése esetén a szállópor irritálja a nyálkahártyákat, köhögést és nehézlégzést válthat ki. Hosszabb távon gyulladásos folyamatokat indíthat el a szervezetben, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága, ezáltal vérrögösödés léphet fel.

A kisebb részecskék a legveszélyesebbek a szervezetre, mivel képesek bejutni a véráramba és ezáltal a szervezet különböző szerveibe, így a májba, a szívbe és az agyba. Leggyakrabban szívritmuszavarokhoz, érszűkülethez, megemelkedett szintű véralvadáshoz és gyulladásokhoz vezetnek. Súlyosabb esetben asztmát, krónikus bronchitist (COPD), daganatos megbetegedéseket, trombózist vagy akár infarktust is okoznak. A folyamatos gyulladásnak kitett szervezet immunrendszere legyengül, ami további fertőzésekre való hajlamhoz is vezethet.

A témáról bővebb információt találhat a futsokosankampany.hu oldalon!


Hova fordulhatok, ha a szomszéd "befüstölt"?

Amennyiben zavaró, irritáló, feltehetően az egészségre ártalmas légszennyezést érzékel, első lépésként próbálja meg a szennyezés okozóját megkeresni és személyesen megbeszélni a problémát. Ha a személyes megkeresés nem jár sikerrel és a káros tevékenység tovább folytatódik, bejelentést tehet az illetékes Kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalában, ahol panaszát a környezetvédelmi hatóságok kivizsgálják.

https://www.jaras.info.hu/

https://kormanyablak.hu/hu/kormanyablakok

Lehetőség szerint, próbálja meg dokumentálni (fotó, videó) az esetet , illetve tanúkkal támassza alá.

A lakossági tüzelés korlátozására, tiltására vonatkozó alapvető jogszabályi rendelkezéseket megtalálja a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 27. §-ában az alábbiak szerint:

27. § (1) E § rendelkezéseitől jogszabály eltérően rendelkezhet.

(2) Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék - az elemi kár kivételével - bármilyen okból kigyullad.

(3) Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.

A bírságtételeket a fenti Kormány rendelet 9. mellékletében találja. A bírságolással kapcsolatos hatósági mérlegelési jogköröket pedig a fenti Kormány rendelet 34. §-ában találja meg.